Óbudai halászlé

„Mint ismert, az Unilever a karácsonyi szezonra időzített halászlé-fűszerkockáját a bajai halászlé hírnevével reklámozza. Bár a »Bajai halászlé újragondolva« reklámból hamar kiderült, hogy egy sematikus marketingüzenet, Zsigó a térség parlamenti képviselőjeként, plusz a teljes bajai önkormányzat hivatalos, dörgedelmes levélben fordult az Unileverhez.

Aki evett már bajai halászlevet vagy egyáltalán, jó ételt életében, az nagyjából körberöhögi, amikor egy levesporos cég játszik Mi­chelin-csillagos mesterszakácsot. Ezt kellett volna tennie Zsigónak is, de a magyar politikusnak lételeme az aránytévesztés. Zsigó és a városnagyok fejléces levélben megüzenték a Unilevernek, hogy ha a bajai halászléről csinálnak reklámfilmet, akkor előbb velük konzultáljanak. Nem a bajai vendéglősökkel, az érsekcsanádi halfőzőkkel, hanem Zsigó Róbert országgyűlési képviselővel. A levélben van szó nemzeti értéktárról, értékpiramisról, ami a »hungarikumok előszobája« és amelynek a bajai halászlé minden lépcsőfokát végigjárta, míg megérkezett oda, hogy hungarikum, amely »hozzájárul az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítéséhez«.

Na, itt már torkon akad a szálka, dülled a szem, mert Zsigó a nagy nemzeti árukapcsolás közben nem veszi észre vagy nem akarja észrevenni: éppen azon fáradozik, hogy ugyanolyan fáradt valamit csináljon a bajai halászléből, mint az Unilever levespora.”